2013. május 19., vasárnap

1. Rész


Sziasztok. Meghoztam az első részt. Nem ígérem, hogy rendszeresen fogok részt hozni, mert csak akkor írok, ha unatkozom, de próbálkozok :).
xx.

Épp a buli kellős közepén jártunk, mikor Harry közölte velem, hogy haza kell mennünk. Kérdeztem, hogy miért, de feleslegesen. Nem válaszolt. Beültünk a sötétkék bőrüléses Audiba. Magam elé húztam a biztonsági övet, majd elindultunk. Az úton csendesen néztem ki az ablakon. Nem esett az eső, ez szokatlan volt. Hazz néha rám-rám pillantott, de többnyire az utat figyelte. Megköszörülte torkát, majd mély, rekedtes hangján megszólalt: - Téged kiraklak otthon, nekem van még egy kis elintézni valóm.
- Mi? –kérdeztem kíváncsian, miközben ujjaimmal babráltam az övet.
- Be kell ugranom anyuékhoz. –ezzel el is intézte a választ.
Bólogattam, majd folytattam az út bámulását. A fák elmosódtak, ahogy gyorsan elhajtottunk mellettük. Már minden sötét volt. Csak az utcai lámpák világítottak.
Haz hirtelen lefékezett a ház mellett, ezzel a szívbajt hozva rám. Egy puszit nyomott az arcomra, majd kiszálltam. A nappaliba érve láttam, hogy a chipses zacskók szanaszét mindenfelé. Ez csak egyet jelenthet, Niall itthon van. Felfutottam a lépcsőn, majd a szőke srác szobája felé vettem az irányt. Kopogtam, majd egy hangos és kifejezetten vidám  „Gyere be!” után belöktem az ajtót. Az ágyon ült körülbelül 5 tálcával. Elnevettem magam a látványtól, mire ő ártatlan boci szemekkel nézett fel rám. Épp Spongya Bobot játszottak a TV-ben. Lehuppantam mellé, majd elkezdtünk beszélgetni.  Minden szóba jött. A kakaós csigától kezdve, a koncertek át egészen a gyerekkori emlékeinkig. Elmesélte milyen érzés a színpadon állni, miközben ezernyi rajongó őrjöng a nézőtéren a nevüket visítozva, hogy mennyire szereti a szüleit, na meg persze a hasát is. Talán már egy órája daráltuk a szöveget mikor Niall megkérdezte, hogy merre van Harry. Oh, tényleg, Harry. El is felejtettem, annyira mélyen beszélgettünk. Lassan már másfél órája, hogy elment és még mindig nincs itthon. Kicsit aggódtam, bár tudom milyen anyukája. Órákig tud neki minden apróságról hadoválni.
- Anyukájához ment. –válaszoltam mosolyogva –Viszont te nem kis kupit hagytál a nappaliban. –néztem rá szúrós szemekkel.
- Ahj, reméltem, hogy összetakarít valaki helyettem. –mondta kicsit csalódva, de a letörölhetetlen vigyor most is ott volt az arcán.
- Na, gyere szépen.  –szólaltam meg és lerángattam magammal a földszintre.
Nekiálltunk összerámolni. Porszívóztunk, söprögettünk, pakoltunk és  persze nevettünk is. Niall jelenlétében mindig sírok a röhögéstől. Nem tudom hogy csinálja, de nem tudok szomorú lenni ha velünk, vagy velem van. Nem hiába ő a legjobb barátom.
Mikor végre mindent befejeztünk elindultam fürdeni.
Felmentem a szobámba a pizsamámért, majd egyenesen a fürdőszobába vettem az irányt.
Megengedtem a csapot, majd befeküdtem a kádba. A forró vízben áztattam fáradt testemet, mit sem sejtve arról, hogy Hazz már hazaért. Egyik percben még a tusfürdőt masszíroztam a bőrömbe, a másik pillanatban pedig egy törülközőt magamhoz kapva néztem ijedten előre. Nem is ő lett volna, ha nem nyit rám "véletlenül".
-Milyen volt anyukádnál? –kérdeztem mosolyogva.
-A szokásos, alig akart elengedni. Régi képeket nézegettünk és felidéztük az emlékeket. –mesélte halvány vigyorral az arcán. –És te mit csináltál? –tette fel a kérdést.
-Niallel beszélgettünk meg kitakarítottuk a nappalit. Borzalmas mit tud maga utál otthagyni. –mondtam kissé szórakozottan a fejemet fogva. Erre Hazz természetesen elnevette magát.
Közelebb jött hozzám, szemeimbe nézett majd egy hosszú csókot kezdeményezett. Szépen lassan haladt lefelé a nyakamon, amit én vigyorogva tűrtem. Imádom, mikor ezt csinálja. Lehúztam róla a zakóját, de ő nem törődve ezzel folytatta azt, amit elkezdett. Kigomboltam az ingjét. Izmos felsőteste megfeszült. A kockák tisztán látszottak a hasán. Ujjaimmal széles vállait tartottam.  Egy rövid időre elengedtem, amíg lekapta magáról az ingjét, majd kicsatolta a nadrágja övét.  Lerángatta rólam a már csurom vizes puha anyagot, majd magához húzott és adott egy apró puszit a számra. Levetkőzött és bepattant mellém. Elég kellemetlenül éreztem magam, mert szőrös voltam ott. Ott, ahol nem kéne. Harry kicsit elmosolyodott a látványon, ami miatt még inkább rosszul éreztem magam. Az ölébe húzott majd elkezdte puszilgatni az arcomat. Néha apró nyögésekkel jeleztem, hogy folytassa. Tetszett neki a helyzet.
**

Az események pörögtek, nem tudtam mi játszódik le bennem, vagy benne. Csak arra lettem figyelmes, hogy elélvezett. Igen, a kádban szexeltünk. Normális ez? Úristen.
A kis akciónk végén készültünk kiszállni a kádból, mire azt vettük észre, hogy Louis vihog az ajtóban.
- A picsába. - szólt idegesen Harry, mire a répás fiú elrohant. Hazz gyorsan felkapta a boxerét, majd rohant utána. Gyorsan magamra kapkodtam a ruháimat majd én is kimentem.
 A következő kép az volt, hogy Tommo a falnak nyomva állt szembe a göndör hajú Pussystylesal.

- Neked nem tanították meg, hogy kurvára ne gyere be a fürdőbe, ha más van ott? A kurva életbe Louis.
Szerencsétlen srác csak röhögni tudott, nem bírta komolyan venni Harryt. A végén egy halk mondatot odanyöszörgött: - Azért valljuk be, nehezen álltam meg, hogy ne recskázzak rajtatok egyet.

2013. május 11., szombat

Első díj

Ma megkapta a blog az első díját, amit köszönök Szaszának.

a, Köszönd meg a díjat annak akitől kaptad!
b, Tedd ki a díj képét az oldaladra, majd másold át a kérdéseket a díj adónak oldaláról!
c, Válaszolj a kérdésekre!
d, Küldd tovább maximum 5 írónak!

1. Személyesen vagy interneten keresztül ismerkedsz könnyebben?
Helyzettől függ, de inkább élőben.
2. A történetedben szereplő jeleneteket a saját tapasztalataid alapján írod?
-
3. A rossz, vagy inkább a jó karaktereket kedveled jobban egy történetben?
A történettől függ.
4. Milyen szakmában tudod elképzelni magad a jövőben?
Vendéglátói, állatorvos, állat egészségügyi tanácsadó
5. Könnyen ítélkezel mások felett?
Csak ha tesznek érte.

Kérdések:
1. Mi a kedvenc blogod?
2. Mikor és miért kezdtél el írni?
3. Van kabalád?
4. A családodban ki áll a legközelebb hozzád?
5. Legszebb emléked?

Akiknek küldöm:
Once upon a time he loved me